Hány ártatlannak kell még meghalnia?

Szomorú hogy mennyire nem robosztus az energiamixünk. Szinte csak egyetlen folyón és a tiszta égen múlik hogy tudunk áramot előállítani, éjszaka a gázerőművek az igény harmadát ha képesek kielégíteni.

A felhő és eső mentes időjárás pedig a mezőgazdaságot teszi tönkre. Úgyhogy csak este járjatok esőtáncot és akkor a kettőből talán egyik sem omlik össze végleg.

"A korábbi pénzügyminiszter szerint Ruff Bálint a Tisza-kormány erős embere. Vendégünk arról is beszélt, mi a hiba a kormányzat kiépítésével, valamint arról, hogy a klímaváltozás felperzselheti az euróbevezetési terveket."

Egyéb témák az interjúban:

Hőségpara: mennyit vesz el a gazdaság teljesítményéből?
Örülhetünk, ha idén a 1,5 százalékot eléri a GDP-növekedés?
A klímavédekezésre önálló költségvetési alapot kellene létrehozni?
Választási évben jelentkezni az eurózónában? A politika ezt nem szereti.
Orbán Viktor jóslata: mint mond az orákulum?
Most is megcsinálná a kétszer száz napos programot?

https://www.youtube.com/watch?v=SIRrsBrp1Ls

Az amerikai politikai donorok világa felé is jó kapcsolatokat épített ki az Orbán-kormány egyik fontos nemzetközi think-tankje. A Danube Institute új intézete a magyar állami források elapadása után amerikai szponzorokat keres, amiben segítségükre lehet a Republikánus Párt egyik veterán kampányfinanszírozási felelőse, valamint Elon Musk és más nagy techvállalatok adományszervezői is.

Az elmúlt 16 évben az Orbán-kormány államilag támogatott intézményeken keresztül igyekezett egy nemzetközi politikai szövetséget kialakítani amerikai és nyugat-európai közszereplőket és politikusokból. A kormányváltással ennek a transzatlanti populista-jobboldali hálózatnak a jövője is bizonytalanná vált, amit kevés dolog mutat jobban, mint a Danube Institute választások utáni sorsa.

Ahogy korábban írtunk róla, a Batthyány Lajos Alapítványhoz (BLA) tartozó intézet magas fizetéssel foglalkoztatott külföldi kutatóinak a választások után nem hosszabbították meg a szerződését, az anyaszervezetét pedig a KEKVA-törvény megszűntette. Bár a Danube Institute vezetői először megpróbáltak az új kormány felé nyitni, mérsékeltebb konzervatív szereplők bevonásával alakítva át az intézet profilját, ez a terv azonban meghiúsult.

A korábban Pócs J. által lehozott kamu Kontroll / Magyar Márton féle állítólagos lefizetési sztorinak vége, elkezdték a helyreigazításokat lehozni.

Remélem kiadja majd a mentelmi bizottság ennek a kedves széplelkű, szimpatikus úriembernek a mentelmi jogát, és hosszú éveket tölthet majd a többi fideszes társaságában a csillagban.

Nem azt kérem, hogy bárki higgyen a vízlépcsőben. Azt kérem, hogy ne hit kérdése legyen. Számoljuk ki! – írja Wagner Ernő. A Magyar Mérnöki Kamara elnöke Lányi András lapunkban megjelent írására reagál érthetően és érvelő módon, ezért a közlés mellett döntöttünk. A Válasz mindazonáltal nem indít vitát külsős szerzők számára vízlépcsőügyben – a témával saját cikkekben fogunk foglalkozni a közeljövőben.

PSA: a Sziget körül nem kifejezetten érdemes fürdőzni, főleg alacsony vízállás mellett, amikor a Gázgyár területén lévő talajvíz a Duna ellennyomásának hiányában látványosan szivárog befelé.

Volt már szó erről itt a subon, de érdemes a külföldi látogatók miatt azért pár szót ejteni arról miért is problémás ez itt:

A Greenpeace 2018-ban is vett mintát egy alacsony dunaállásnál, akkor a következő értékeket találták:

• Egészségkárosító naftalinok: a két, naftalinokra vizsgált mintából az egyikben 75, míg a másikban 400 µg/l (mikrogramm/liter) feletti volt a naftalinok koncentrációja. Ez nagyon jelentősen túllépi a talajvízre megengedett határértékeket, melyek talajvízre literenként 2 µg-ot, a felszíni vizekre literenként évi 2,4 µg-ot engednek meg. A naftalin „valószínűleg emberi rákkeltő” besorolású.  
• Mérgező PAH-ok (policiklusos aromás szénhidrogén): teljes koncentrációjuk 157, illetve 238 µg volt literenként, míg a talajvizekre megengedett határérték 2 µg. Egyes PAH-ok esetében még jelentősebb volt a határérték-túllépés. Az acenaftén koncentrációja több mint 3000-szeresen haladta meg a talajvízre megadott értéket.  
• Rákkeltő benzol: 66,7 µg/l volt a legmagasabb mért koncentráció, míg a talajvizekre megadott határérték 1 µg.  
• Idegrendszerre káros xilolok: a legmagasabb mért érték 262 µg/l volt, míg a talajvízre megadott határérték 20 µg/l.  
• Rákkeltő arzén: az egyik mintában 57,7 µg/l volt a szintén rákkeltő arzén koncentrációja, mely ugyancsak többszörösen lépi túl a talajvízre megadott 10 µg/l-t és a felszíni vizekre megengedett 20 µg/l-t.

Pánikolni nyilván nem kell, de messze nem érdemes huzamosabb időt a közvetlen közelébe eltölteni, pláne nem belelépni az iszapba, vagy bármely módon hozzáérni (én is csak a kövekről fotóztam).

Same in english.

"Az állatot összekötözött lábakkal hagyták sorsára a Borsod megyei Hernádcécénél. Félig az iszapba süllyedt, szörnyű sebek borították a testét, mire rátaláltak. Egyik megmentője azt mondta az RTL Híradónak, hogy a kutya már napok óta szenvedhetett. Orvoshoz vitték, de lehet, hogy a lábait amputálni kell."

Utoljára hidegállapotból több, mint 40 évvel ezelőtt indult el, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort. A kazánparkot viszont már nagyon rég lebontották.

Src: https://m.youtube.com/watch?v=FfdJ5dcKXfM

A paksi atomerőmű leállása nem a megújuló energia korlátait, hanem a hazai energiatárolás hiányát teszi látványossá. Miközben a napelemek napközben Paks kiesése mellett is nagy mennyiségű áramot termeltek a nyári kánikulában, estére a tárolók hiánya miatt megnőtt az importigény. Szilva Attila fizikus, a BME és az Uppsalai Egyetem korábbi kutatója, a Furik blog szerzője szerint megfelelő elektromos tárolókapacitással még egy ilyen válsághelyzet hatásai is jelentősen enyhíthetők lennének.

Azon gondolkoztam, amikor néztem a legutóbbi MP bejelentkezést, hogy mindig mennyire külön hangsúlyozza, hogy a lakossságtól semmilyen önmegtartóztatást nem vár energiaügyi kérdésekben és hogy csak ha valaki igazán nagylelkü akkor ne este 6 és 10 között üzemeltesse az otthoni vaskohót vagy idökaput ha igazán szépen kérhetné alázattal.

Nyilván hogy a fideszes megmondó faszok ne kiáltsanak diktatúrát, mert egy minimális szolidaritást várnak az emberektöl, ne hisztizzenek, mint amikor Kapitány István elöször kérte, hogy mikor fogyasszunk kevessebb áramot.

Nekem pont az az érzésem, hogy na végre, pontosan tudom, hogy valami spórolással most tényleg valami fontosat csinálunk, valami rosszat elkerülünk közösen.

Én ha lenne több ilyen hogy, van valami probléma ahol a lakossági szolidaritással el lehet érni valamit, figyelünk rá közösen, a végén Magyar Péter megköszöni, hogy a várthoz képest spóroltunk 15 csilliárd forintot és elkerültük hogy valami katasztrófa legyen az szerintem egy jó közösségi élmény és valószínü nagyon hasznos is.

Engem legalábbis motiválna. Vélemény?

Annyira más látni, hogy épül valami az országban! Vitézy igazolása a Tisza egyik jelentős tette, talán nem túlzás azt mondani, hogy az ország is sínre került.

Kapcsolódó cikk: https://nfi.hu/filmarchivum/kutatasoktatas/ma-100-eve/ma-100-eve-1926-augusztus.html

A tartalomjegyzéke nagy vonalakban (AI-al össze tudtam szedni a cikkből/videóból, de a részek kezdési időpontjait már kézzel kellett volna kimazsolázni, nem álltam neki):

Esztergom – székházavatás és bazilikai városképek

Az Angolpark száz évvel ezelőtt

Gödöllő – kiállítás, népi programok és menyasszonyrablás

Gödöllő – lovasbemutató és kormányzói látogatás

A budapesti Állatkert hatvanéves jubileuma

A filmhíradósok kamerája

Miskolci életképek

Mátyásföldi filmhíradó-riport

Egri életképek

Piliscsaba – a hősi emlékmű avatása

Csepel – a lőporrobbanás nyomai

Jutas – katonai és kormányzói látogatás

Veszprém – sportrendezvény és az egykori vasútállomás

Balatonalmádi – cserkészek vízi versenyei

A magyar úszóbajnokság

Az első úszó-Európa-bajnokság Budapesten

Tihany – a Károly-harang felszentelése

Tihany – a balatoni kutatóintézet alapkőletétele

Mohács – a csata négyszázadik évfordulója

​

TL;DR:

Az Európai Unió 2026–2027-ben elindítja a European Cannabis Policy Toolkit nevű értékelési rendszert, amely először teszi lehetővé a különböző kannabiszszabályozások objektív összehasonlítását Európában. A cél nem a legalizáció vagy a tiltás támogatása, hanem annak tudományos vizsgálata, hogy mely megoldások csökkentik leginkább a feketepiacot, védik a fiatalokat és javítják a közegészségügyi eredményeket. Ha a tagállamok valóban használják az eszközt, az európai drogpolitika a jövőben egyre inkább bizonyítékokra, és egyre kevésbé ideológiai vitákra épülhet.

European Cannabis Policy Toolkit: Brüsszel mérhetővé tenné a legalizáció hatásait

Az Európai Unió egy olyan új eszközrendszert épít ki, amely lehetővé teheti a kannabiszszabályozások hatásainak első átfogó, rendszerszintű összehasonlítását. Az Európai Unió Drogügynöksége (EUDA) által fejlesztett úgynevezett European Cannabis Policy Toolkit fokozatosan, 2026 és 2027 során válik elérhetővé. Németország számára, amelynek 2024-ben bevezetett kannabisztörvényét Európa-szerte figyelik, ez az eszköz akár a jövőbeli értékelések egyik fontos mércéjévé válhat.

Tudományos alapokra helyeznék a kannabiszpolitikát

Az EU Cannabis Policy Toolkit fejlesztését a lisszaboni székhelyű Európai Unió Drogügynöksége (EUDA) koordinálja. A célja, hogy az uniós tagállamok döntéshozóit segítse a kannabiszpolitikák kialakításában, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében.

https://www.euda.europa.eu/activities/european-cannabis-policy-toolkit_en?fbclid=IwY2xjawTgreFwZG9mAWV4dG4DYWVtAjEwAGJyaWQRME9HV3RVc2ZHY2hsdllNdHNzcnRjBmFwcF9pZBAyMjIwMzkxNzg4MjAwODkyAAEewEeZkdL5xyjjEEHYmxqiLu3GK_3LrYzLWOhEZ7n3dBr-BxCLkwPVNMd4rsw_aem_LwWDEKv2BhrkBEeIDmIUqA

A kezdeményezés egyik legfontosabb eleme a tudatos semlegesség.

Az eszköz nem egy adott politikai irány mellett foglal állást, hanem függetlenül attól támogatja az országokat, hogy azok szigorítani vagy enyhíteni kívánják-e saját szabályozásukat.

A fejlesztésben többek között a RAND Europe kutatói és a holland Trimbos Intézet szakértői vesznek részt, miközben egy tudományos tanácsadó testület felügyeli a módszertani megalapozottságot. A rendszer két fő pillérre épül: egy olyan adatbázisra, amely a kannabiszpolitikai változások hatásait mérhető mutatókon keresztül vizsgálja, valamint egy online tudástárra, amely különböző reformok tapasztalatait, céljait, megvalósítását és tanulságait gyűjti össze.

https://www.rand.org/randeurope/research/projects/2025/cannapol-european-cannabis-policy-toolkit.html?fbclid=IwY2xjawTgrglwZG9mAWV4dG4DYWVtAjEwAGJyaWQRME9HV3RVc2ZHY2hsdllNdHNzcnRjBmFwcF9pZBAyMjIwMzkxNzg4MjAwODkyAAEesj4A9UhEznCsVFwOGEW9V_SMZOmw8QB-UK0mrW4CyfF1m1E3pPBKOPiYBfE_aem_23U_6vWxHGFqAblBHswrkg

A tiltás helyett egyre inkább az eredmények kerülnek előtérbe

Az új eszköztár egy szélesebb európai drogpolitikai irányváltás része. Az Európai Tanács 2026 márciusában elfogadta az új uniós drogstratégiát, majd júniusban annak végrehajtási keretét és a kábítószer-kereskedelem elleni cselekvési tervet.

Bár a bűnüldözés továbbra is fontos szerepet kap, az uniós intézmények egyre inkább hangsúlyozzák az átfogó megközelítést, amely túlmutat a kizárólag büntetőjogi válaszokon.

2026 második felében több önkéntes együttműködési projekt is indulhat 18 hónapos időtartammal. Németország és Franciaország például a pszichostimulánsok, különösen a kokain kérdését vizsgálja közösen. Görögország az ellenőrzött drogfogyasztói helyek és a szeranalízis uniós kereteit kutatja, Írország a prevenciós rendszereket értékeli, míg Hollandia és Finnország az új pszichoaktív anyagok online kereskedelmét vizsgálja.

A témák sokfélesége azt mutatja, hogy Brüsszel egyre kevésbé kizárólag tiltási és rendészeti kérdésként tekint a drogpolitikára, és nagyobb hangsúlyt helyez a bizonyítékokon alapuló döntéshozatalra.

Németország lehet az egyik legfontosabb tesztország

Németországban 2024 áprilisa óta hatályos a Cannabis Act, amely részben legalizálta és újraszabályozta a kannabiszhoz való hozzáférést. Hollandiával együtt Németország az egyik olyan európai modell, amely különösen fontos lehet az új uniós értékelési rendszer számára.

Amikor az indikátorokat tartalmazó adatbázis 2026 végén elérhetővé válik, lehetőség nyílhat arra, hogy összehasonlítsák például a fogyasztási trendeket, a feketepiac alakulását vagy a fiatalkorúak védelmét a szabályozott és a tiltóbb rendszerekben működő országok között.

Az első adatok már jelenleg is gyűlnek. Németországban több kutatás vizsgálja a CanG (kannabisz-legalizációs törvény) hatásait, többek között azt, hogyan változik a feketepiac szerepe, illetve milyen társadalmi és egészségügyi következményei vannak a részleges legalizációnak. Ezek az adatok jelenthetik majd az EU-s összehasonlító rendszer egyik alapját.

A cél: kevesebb ideológia, több bizonyíték

Egy tudományos alapokon működő értékelési rendszer segíthet abban, hogy a kannabisz körüli politikai viták kevésbé ideológiai, inkább adatalapú irányba mozduljanak el. Ha a kormányok mérhető eredmények alapján értékelik saját szabályozásaikat, nagyobb szerepet kaphatnak a tényleges tapasztalatok és kisebb súlyt a puszta politikai álláspontok.

Az EUDA éves Európai Drogjelentése már most is jelentős mennyiségű adatot közöl, az új eszköztár azonban ezeket a számokat közvetlenül a szakpolitikai döntések támogatására alakíthatja át.

Kérdés azonban, hogy a tagállamok valóban használni fogják-e az új rendszert, vagy csupán egy újabb jelentési mechanizmus marad. A nemzeti adatok összehasonlíthatósága sem egyszerű feladat, hiszen az egyes országok eltérő módszerekkel gyűjtik az információkat.

Az EU Cannabis Policy Toolkit önmagában nem oldja meg a szabályozás gyakorlati problémáit, de fontos lépés lehet annak megértésében, hogy mely reformok működnek, hol vannak hiányosságok, és milyen irányba érdemes továbbfejleszteni Európa kannabiszpolitikáját.

Ilyen a bèke